Az ingatlan-bérbeadás az egyik legrégebben bevett, Magyarországon is széles körben alkalmazott módszer a munkabér melletti jövedelem megszerzésére. Az elmúlt évtizedben a rövid távú lakáskiadás (pl. turisztikai célú bérlet) is megjelent, ami némileg módosította a jogi és adózási képet.
A bérbeadás alapvető jogi keretei
A bérleti jogviszonyt Magyarországon a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szabályozza. A lakásbérleti szerződést – akár írásban, akár szóban kötik – célszerű mindig írásban rögzíteni, mivel ez védelmet nyújt mindkét félnek vita esetén. A Ptk. értelmében a szerződésnek tartalmaznia kell a felek adatait, az ingatlan pontos meghatározását, a bérleti díj összegét és esedékességét, valamint a felmondás feltételeit.
A lakásbérletre vonatkozó részletes szabályokat a 1993. évi LXXVIII. törvény (Lakástörvény) és a Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) tartalmazza. A NAV tájékoztatói a nav.gov.hu oldalon elérhetők.
Adózási lehetőségek bérbeadásnál
A magánszemély bérbeadók számára Magyarországon két fő adózási módszer áll rendelkezésre:
1. Tételes költségelszámolás
Ebben az esetben a bérbeadó a tényleges, igazolt kiadásait (rezsi, felújítás, értékcsökkenési leírás) levonhatja a bevételből, és csak a maradék összeg után fizet 15%-os SZJA-t. Ez a módszer elsősorban akkor kedvező, ha az ingatlannal kapcsolatos kiadások magasak.
2. 10%-os költséghányad alkalmazása
A másik lehetőség az, hogy a bérbeadó a bevétel 10%-át automatikusan elszámolható költségként kezeli – számlák nélkül –, és a fennmaradó 90% után adózik. Ez az egyszerűbb, de kevésbé rugalmas megoldás.
A bérbeadásból származó jövedelmet az éves SZJA-bevallásban (05-ös lap) kell feltüntetni, a fizetési határidő minden év május 20.
Rövid távú bérbeadás (turisztikai kiadás)
A turisztikai célú, rövid távú bérbeadás (pl. szálláshely-szolgáltatás) külön engedélyhez kötött tevékenység Magyarországon. A szálláshely-szolgáltatónak be kell jelentkeznie az adóhatóságnál, és meg kell felelnie a vonatkozó higiéniai, tűzvédelmi előírásoknak is. Az ilyen tevékenységből származó jövedelem idegenforgalmi adó-köteles is lehet, amelyet az adott önkormányzat szabályai szerint kell megfizetni.
Szociális hozzájárulás kérdése
Fontos megjegyezni, hogy önmagában az ingatlanbérbeadás utáni jövedelem – amennyiben a bérbeadó nem egyéni vállalkozóként folytatja ezt a tevékenységet – főszabály szerint nem von maga után szociális hozzájárulási adót. Ugyanakkor egyes esetekben a NAV értelmezése alapján ez eltérő lehet, ezért egyéni döntés előtt érdemes konzultálni könyvelővel.
A szerződés főbb elemei
- A bérlet tárgya (pontos cím, alapterület, helyiségek)
- A bérlő és a bérbeadó személyazonosító adatai
- A bérleti díj és a fizetési feltételek
- A kaució összege és visszafizetésének feltételei
- A felmondás szabályai (rendes és rendkívüli felmondás)
- Az ingatlan állapotára vonatkozó rendelkezések (átadás-átvétel)
Az ingatlan-bérbeadás jövedelemszerzési lehetőségei adott esetben vonzó kiegészítő bevételt jelenthetnek, ugyanakkor a jogi és adózási kötelezettségek pontos ismerete nélkülözhetetlen a jogszerű működéshez.
A fenti tartalom általános tájékoztatási célt szolgál, és nem minősül jogi vagy adózási tanácsadásnak. Az aktuális szabályokért kérjük, látogasson el a NAV honlapjára, vagy forduljon könyvelőhöz.